Addig-addig buzdítottatok, míg rászántam magamat. A lelketek rajta - az enyémen meg szárad a vizes lepedő...

Kezdem egy életrajzzal, valahogyan csak el kell kezdeni.
Georges Brassens – költő-zeneszerző-előadóművész. Született a Földközi-Tenger parján fekvő Sète kikötővároskában, 1921 október 22-én, és hatvanadik évét alig betöltve húnyt el nem messze ide. De kívánsága szerint szülővárosában, a „Tengeri temetőben” helyezték örök nyugalomra.

A temetőt korábban a város mási híres szülötte, Paul Valéry költő is megénekelte, Brassens pedig egyik chansonjában énekelte el, hogy ott kíván végső nyughelyet találni.

 

(A városka hírességei közül ismerős lehet még Jean Vilar színész, rendező, színigazgató, az Avignon-i Fesztivál megvalósítójának neve.)

 

Brassens 1952 és 1976 között 14 nagylemeznyi chansont vett fel, de csak kerek egy tucatot adott ki belőlük. Halála után jelent meg két nagylemeznyi, korábbi lemezeiről kihagyott dal. Kislemezeken prózát is mondott, leginkább kedvenc költői verseit.
Az életrajzból csak pár dolog, ami hatással volt verseire. A családi házban édesanyja, Elvira, aki Dél-Olaszországi szülőhelyéről hozta magával a dalok szeretetét, rengeteg dalt énekelt és hallgatott a fonográfon. Talán Tino Rossi és Ray Ventura neve lehet ismert közülük nálunk. A kis Georges szerető családban nőtt fel, de a „kettős nevelést” nem úszta meg: édesanyja bigott katolikus; édesapja, a szelíd, de robusztus építőmester viszont erősaen antiklerikális szemléletű volt.
Georges-ot négyéves korától hatéves koráig apácák nevelték – utána viszont a helyi általánosba íratta be apja. Nem volt jó tanuló: játszani, verekedni és fürödni szívesebben ment – ezért a mama nem engedte, hogy zenét tanuljon. Ezt is később sajátítja el autodidakta módon.
A középiskolában irodalomtanára bátorítja írói és költői zsengéit, de valami közbejön. 17 évesen három társával a rendőrségen kötnek ki, mivel meglopták – az egyszerűség kedvéért – a saját családjaikat. Hogy ez csak valami dacreakció volt-e, vagy a (valószínűleg) szerény zsebpénzüket akarták kiegészíteni – ki tudja. De a jelenség elég széleskörű lehetett, erre utal, hogy François Truffaut két filmje, a 400 csapás és a Zsebpénz (L’Argent de poche) is erről szól.
Az viszont már nem mindennapi, hogy az édesapja, aki érte megy, hogy kihozza az őrszobáról, egyetlen rossz szót sem szól, meg se veri. Pedig anyai féltestvérének, Simone-nak a gyűrűjét és a karkötőjét orozta el. Georgesban olyan mély nyomot hagyott édesapja viselkedése, hogy dalt is írt erről később – de szemérmesen félretette, s csak a papa halála után énekelte el nyilvánosan.
A történtek miatt persze kiteszik a szűrét az iskolából – Párizsba megy hát, ahol a Renault művekben kezd dolgozni segédmunkásként. Közben tanul is: a nagynénjénél, ahol lakik, van egy zongora, amin zenélni kezd. 1940-et írunk, a gyár a bombázások miatt előbb leáll, majd a megszállók indítják újra. (Majd 45’ után erre hivatkozva fogják államosítani – mintha lett volna más választásuk.) Georges egész napokat tölt ekkor a kerületi közkönyvtárban: a mulasztását pótolva félelmetes mennyiségben olvas, nem kevés verset is.
1943-ban a német hatóságok bevezetik az ’STO”-t, a kötelező munkaszolgálatot. Ez azt jelenti, hogy a fiatal, munkaképes francia férfiakat Németországba viszik dolgozni. A körülményeik ugyan lényegesen jobbak, mint a munkatáborokba, vagy a KL-ekbe hurcoltaké (bár erről ők nem tudnak), de azért nem rózsás, és szinte senki sem „önként és dalolva” megy. Itt egyébként a BMW repülőgép motorokat gyártó Basdorf-i gyárában kap munkát. (Még könyvtár is van, ennek vezetőjével, és néhány munkatársával életre szóló barátságot köt. Először nekik kezd saját dalokat énekelni, előadni.)
De az első adandó alkalommal – 1944-ben hazaengedik szabadságra – meglóg. Egy ismerősénél bújik meg, a rokonokhoz nem mehet, mivel a Gestapo keresi – de arra Ő maga se gondol, hogy ez a menekülés 22 évig tart majd... Ennyi időn keresztül él pártfogóinak, Jeanne (szül. Jeanne Le Bonniec) és Marcel Planche-nak a hátsó udvarában, egy kis kalibában. A lehető legegyszerűbb körülmények között: se gáz, se villany, se melegvíz, se csatornázás...
Ez is hatással van rá. Párizs 1945-ös felszabadítása kevésbé. Érvényesíttati ugyan könyvtári olvasójegyét és újra oda jár, de marad a hátsó udvarban... 1947-ben talákozik azzal a hölggyel, akit majd mellé temetnek, akihez hű marad holtáig – de akivel sohasem házasodnak össze és sosem laknak együtt. Neki írja majd később: „Van szerencsém nem megkérni a kezed – Ne véssük oda nevünk egy pergamen aljára...”. Rövid ideig publikál egy anarchista lapban, később is eljár ilyen körökbe, de csak énekelni. 1951-től kezd fellépni, s sajátos hangjával, a hozzá jobban illő gitárral (amit egy pártfogójától kap, mert a régit, amit Jeanne vett neki, ellopták...) elkezd fellépni. Nem szívesen: a közönség megrémíti ezt a magába zárkózó medvét. Később is szinte csak magának dalol a színpadon: bejön, nem köszönti a közönséget, lábát egy székre nyugtatja, hóna alá kapja a hangszerét és szinte dacosan vág bele... A közönség kihívás neki - megküzd velük.
1952 elején két földije elviszi Patachou étterem-kabaréjába meghallgatásra. Az énekesnő-tulajdonosnak megtetszenek a dalok és még arra is ráveszi, hogy színpadra lépjen. A szóló gitárhozt szinte spontánul csatlakozik Pierre Nicolas, hogy nagybőgőn kísérje. A „Chez Patachou”-ban hallgatja meg őt – az énekesnő dícsérő szavai nyomán - Jacques Canetti, aki maga is „cabaret” tulajdonos, egyben a Philips lemezkiadó művészeti vezetője. Márciusban a lemezcég szerződik vele, és elkezdik első lemezének felvételeit...
A sikerről, további éveiről most nem írok. Forrásom a Wikipédia szócikke, s részben egykori irodalomtanára, Alphonse Bonnafe dícsérő előszava vers-chansonjainak 1963-as kiadásához. (Édition Seghers)

 
Alább két szerény kísérlet következik két jellemző chansonjának magyar tolmácsolására. Egy fordítás persze soha sincsen készen - miközben a szövegszerkesztőbe raktam, még alakítgattam -talán még hozzá is nyúlok. Most ilyen.
Mindkettő a „középkorias” – maga jellemezte így magát – Brassens sajátja, a Testamentum Villonra utal, akitől elénekelte a „Régi idők asszonyai”-ról szóló balladát. A műfaj is középkorias, ugyanakkor mennyire jellemző rá, a borúsan vidám, magán is tréfálkozó, megszelidíthetetlen emberre...

 

A testámentom

 

(Le testament - 1955)
            1
Szom’rú leszek, mint egy fűzfa
H’ az Úr, ki mind nyomomba’ jár
Szól majd kezét vállamra téve
„ Menj föl lásd, ott vagyok-e már ”
Akkor égből, s a föld porából
Magamra gyászruhát veszek
Áll-e még az a tölgy, vagy fenyő
Miből majd koporsót veszek?
            2
Ha menni kell a cinterembe
A hosszabb utat választom
Sírt kerülök mint rég tanórát
Majd rák módjára távozom
Gyászhuszárok morogjanak csak
Bolondnak vélve  üsse kő
Az én utam a túlvilágra
Bíz’ az iskolakerülő
            3
De míg nem elkárhozott szép
Lelkeknek csapom a szelet
Egy utolsó kalandra vágyom,
Legyen utolsó amurett
Hadd mondom utolszor: „Szeretlek”
Hadd veszítem el még a fejem
Míg a krizantém szirmait
Lassacskán mind letépkedem
            4
Az özvegyem ne ájuldozzon
Mikor majd engem eltemet
Ne kelljen néki hagymát vágni
Hogy megsirasson engemet
Másodszorra, ha férjet választ
Vegyen majd magamforma párt
Így csizma ruha se megy kárba
S papucs, mi kidobásra várt
            5
Igya borom, ölelje asszonyt
Szívja dohányom és pipám
De soha, holt lelkemre mondom
Ne üsse semelyik cicám
Énbennem ugyan egy atomnyi
Gonoszság árnyalatja se’
De ha macskáim’ űzi bántja
Hát megkísérti szellemem
            6
Itt nyugszik egy száraz falevél
A testamentom véget ér
Ajtóm fölé táblát szögeztek
„Zárva, ma van a temetés”
Odahagyom e világot,
Nincs harag neheztelés
Benne vagyok már a gödörben
Az idő gödre feledés

 


A másik pedig - bizonyos értelemben - Brassens Ars Poéticaja.

 

 

 

A kis flótás

 

(Le petit joueur de flûteau)
A kis flótás jól pikuláz
Kastélyban jó zenét játsz'
Bájos kis nótáiért
A Király címert ígért
Nem leszek bíz’ én nemes
A kottajancsi válasza ez
Az előjegyzésben egy címer
A „fá”-m hamisan szólna, „mi”-vel
Országszerte azt mondanák:
A kis flótás eladta magát
Kis falumnak harangtornya
Túl alacsonynak tűnne nyomba'
A térdem se hajlana meg
A kis falusi Jóistennek
A nagy lelkemnek jobban esne
A Notre-Dame összes szentje
Előjegyzésben egy érsekkel
A „fá”-m hamisan szólna, „mi”-vel
Országszerte azt mondanák:
A kis flótás eladta magát
Nem esne már jól énnekem
A szoba, hol megszülettem
Szalmazsákom odahagynám
Baldachínos ágy, selyem párnám
A szalmatetős házunk helyett
Kastély várna a tavam mellett
Előjegyzésben egy udvarház
A „fá”-m hamisan szól, tör a frász
Országszerte azt mondanák:
A kis flótás eladta magát
Szégyellném véreimet
A felmenő őseimet a
Vérvonal őrületbe vinne
Mert nem elég kék a vér színe
Jobban szeretnék egy gyönyörű
Családfát... Hamis? Bánja a nyű
Előjegyzésben szép kék vérrel
A „fá”-m hamisan szólna, „mi”-vel
Országszerte azt mondanák:
A kis flótás eladta magát
Nem kívánnám többé – minek
Jegyes-jövendőbelimet
Nem dobom nevemet oda
Egy akárkilánya Kata
Kedvéért. Legyen a párom
Spanyol Grand lánya, én ezt kívánom
Előjegyzésben egy hercegnővel
A „fá”-m hamisan szólna, „mi”-vel
Országszerte azt mondanák:
A kis flótás eladta magát
A kis flótás e szavakon túl
Meghajol, a kastélyból kivonul
Címerpajzs, kutyabőr nélkül
Megy útján, a dicstől nem szédül
Haza: harangtornya, párja,
Szalmatetős otthon, s szüléje várja
És az országban senki se mondja
Hogy ő magát eladta volna
És a Jóisten kegyesen néz:
„Az enyém ez a kicsi zenész.”

 


 

Végezetül pedig az ínyenceknek közreadom az eredeti szövegeket a már említett kiadás alapján:

 

Georges Brassens, 1956.
LE TESTAMENT
Je serai triste comme un saule
Quand le Dieu qui partout me suit
Me dira, la main sur l'épaule,
"Va-t'en voir là-haut si j'y suis"
Alors du ciel et de la terre
Il me faudra faire mon deuil
Est-il encor’ debout le chêne
Ou le sapin de mon cercueil?
S'il faut aller au cimetière,
J’ prendrai le chemin le plus long
J’ ferai la tombe buissonnière
J’ quitterai la vie à reculons
Tant pis si les croqu’-morts me grondent
Tant pis s'ils me croient fou à lier
Je veux partir pour l'autre monde
Par le chemin des écoliers
Avant d'aller conter fleurette
Aux belles âmes des damnées
Je rêv’ d'encore une amourette
Je rêv’ d'encore m'enjuponner
Encore un’ fois dire: "je t'aime"
Encore un’ fois perdre le nord
En effeuillant le chrysanthème
Qui est la marguerite des morts
Dieu veuill’ que ma veuve s'alarme
En enterrant son compagnon
Et qu’ pour lui fair’ verser des larmes
Il n'y ait pas besoin d'oignon
Qu'elle prenne en secondes noces
Un époux de mon acabit.
Il pourra profiter d’ mes bottes
Et d’ mes pantoufles et d’ mes habits
Qu'il boiv’ mon vin qu'il aim’ ma femme,
Qu'il fum’ ma pipe et mon tabac
Mais que jamais, mort de mon âme
Jamais il ne fouette mes chats
Quoique je n'aie pas un atome
Une ombre de méchanceté,
S'il fouett’ mes chats y a un fantôme
Qui viendra le persécuter
Ici gît une feuille morte
Ici finit mon testament
On a marque dessus ma porte
"Fermé pour caus’ d'enterrement."
J'ai quitté la vie sans rancune
J'aurai plus jamais mal aux dents
Me v’là dans la fosse commune
La fosse commune du temps

 


Georges Brassens, 1964.
LE PETIT JOUEUR DE FLÛTEAU
Le petit joueur de flûteau
Menait la musique au château
Pour la grâce de ses chansons
Le roi lui offrit un blason
Je ne veux pas être noble
Répondit le croque-note
Avec un blason à la clé
Mon la se mettrait à gonfler
On dirait par tout le pays
Le joueur de flûte a trahi
Et mon pauvre petit clocher
Me semblerait trop bas perché
Je ne plierais plus les genoux
Devant le bon Dieu de chez nous
Il faudrait à ma grande âme
Tous les saints de Notre-Dame
Avec un évêque à la clé
Mon la se mettrait à gonfler
On dirait par tout le pays
Le joueur de flûte a trahi
Et la chambre où j'ai vu la jour
Me serait un triste séjour
Je quitterai mon lit mesquin
Pour une couche à baldaquin
Je changerais ma chaumière
Pour une gentilhommière
Avec un manoir à la clé
Mon la se mettrait à gonfler
On dirait par tout le pays
Le joueur de flûte a trahi
Je serai honteux de mon sang
Des aïeux de qui je descends
On me verrait bouder dessus
La branche dont je suis issu
Je voudrais un magnifique
Arbre généalogique
Avec du sang bleu a la clé
Mon la se mettrait a gonfler
On dirait par tout le pays
Le joueur de flûte a trahi
Je ne voudrais plus épouser
Ma promise ma fiancée
Je ne donnerais pas mon nom
A une quelconque Ninon
Il me faudrait pour compagne
La fille d'un grand d'Espagne
Avec une princesse à la clé
Mon la se mettrait à gonfler
On dirait par tout le pays
Le joueur de flûte a trahi
Le petit joueur de flûteau
Fit la révérence au château
Sans armoiries sans parchemin
Sans gloire il se mit en chemin
Vers son clocher sa chaumine
Ses parents et sa promise
Nul ne dise dans le pays
Le joueur de flûte a trahi
Et Dieu reconnaisse pour sien
Le brave petit musicien

A bejegyzés trackback címe:

http://iusmurmurandi.blog.hu/api/trackback/id/tr172297730

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2010.09.15. 23:21:51

Most értem haza, ragadok a kosztól, holnap jövök
Insz...

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2010.09.15. 23:39:52

Hommage à mon prof de français - azaz itt kell megemlítenem a körünkből kétszer is túl korán távozott egykori (első) franciatanárom, osztályfőnököm: Kardos Géza nevét.
Ő ismertetett meg bennünket Brassens világával - és Tőle kaptam kölcsön néhány lemezt felvenni.
Kétszer is túl korán, mert előbb az iskolát - s benne minket - hagyott ott két év után, aztán e földi siralomvölgyet is...

Brassens pedig az egyetlen chansonnier, akinek az eredeti 12 bakelitjéből 9 a polcon áll... A lemezek borítója kis könyvként nyitható: minden versét közölte.

Bell & Sebastian 2010.09.16. 00:42:04

Elolvasgattam kicsit Magánál, ha nem bánja. Most először sajnálom, hogy kihagytam a frankofónságot. Nyilván forradalmi hevület-ellenességből. Maga bbjnick barátja, onnan ösmerem. Ennyi elég.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2010.09.16. 08:03:53

@Bell & Sebastian: Hozta Isten, kedves olvasó !
Örülök, ha kedvét lelte egy-két írásban.
bbjnicket csak virtuálisan ismerem - többször invitáltuk, de eddig nem jött össze a találkozó. Pedig nem volt sok :-(
Az itt kommentelők közül csak három uraz van szerencsém személyesen ismerhetni :-)
A forradalmi hevület nem minden frank sajátja - ráadásul a chanson műfajában - mint a festészetben szobrászatban... - rengeteg külhoni van, "valódi" frank alig :-)

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2010.09.16. 09:19:54

Bocsánat, az "uraz" helyett urat értendő... Megbicsaklott a billentyűm.

A lónak négy a botlikája, mégis megláblik... Nekem meg :-)

Enchantée · http://greenshark.blog.hu/ 2010.09.16. 11:01:00

Köszönöm szépen az élményt, ma megint tanultam valamit, és közben kellemes hanghatásban is volt részem, a dalokra kattanva. :)))

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2010.09.16. 11:52:06

no, maga aztán jól beletrafált! :o)

ezért van hát, hogy teljesen taljánnak néztem, mikor valamikor először láttam a fizimiskáját!
milyen szerencséje volt magának Kardos tanár úrral! egy tanár, aki tudja mivel keltheti fel a diák érdeklődését igazán. régen is kevesen voltak.

majd még olvasgatom, aztán lehet hogy hozzá is szólok.
gratulálok!

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.09.16. 13:33:24

@Mormogi Papa: lassan időszerű is lenne újrázni. Mondjuk valami nyamvadt ködszitáló októberi estén, amikor a melankólia úgyis beűzi az embert valami jó kis műintézetbe.

A poszthoz pedig gratulálok, élvezet volt olvasni. Mindkét szülőmnél akad némi frankofónia, így némileg othonos a közeg.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2010.09.16. 14:22:28

@Enchantée: @vero: @Gasper:
Köszönöm a látogatást :-)
Az "újrázásban" - akár bővítettben is - örömmel lennék benne. Már csak az ígéreteim miatt is… :-)

Bell & Sebastian 2010.09.16. 15:17:10

@Mormogi Papa:
Azt tudja, hogy nyomták a sanzont káderék is, farmeres középiskolásokkal kivattázva az első sorokat. Vattai-minőségem mondatja velem, ez a Nagymedve jobban átjött, mint az akkori hivatalos nagyok. Mondjuk a raccsolók kiestek a műfajból, azokból lesz a harmonikás, aki sanzonettet játszik. Gondolom.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.09.16. 15:30:43

@Bell & Sebastian: talán 1957-ben maga Yves Montand is fellépett valahol a Nagymező utcában, gondolom hogy legitimálja az új minkás-paraszt kormányt. Pedig egy évvel korábban meg rendesen pattogott a szovjet invázió miatt.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.09.16. 15:31:31

@Gasper: minkás - munkás (habár tökmindegy)

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2010.09.16. 16:20:11

@Bell & Sebastian: Amit nyomtak az részben nem is az volt. A "szerzői énekelt költemény" mérföldekre esok az un. "Chanteur de charme" énekestől, akit mondjuk az Aradszky-ászpóker vonulathoz lehetne hasonlítani. Akkoriban Frankhonban (ott inkább, mint másfelé) "sikk" volt a PCF tagjának, de legalább szimpatizánsának lenni.
Legalábbis egyes értelmiségi körökben. Ez néha mindkét fél részéről megalkuvásokkal járt - mifelénk nemigen szellőztették, hogy az írófejedelmet glaszékesztyűs inas szolgálja ki :-)
Ezzel együtt voltak azért jó mesteremberek is, meg olyanok, akik úgy jártak, mint a történetben a kismacskák.
Ötvenes évk. Az iskolában Zsuzsika jelentkezik:
-Tanító néni kérem, a macskánknak öt kommunista kismacskája született!
- Nagyon jó, Zsuzska, holnap jön a tanfelügyelő, ezt neki is mondd el.
Másnap szólítja a kislányt:
- Zsuzsika, hallom, milyen örömteli esemény volt nálatok!
- Igen, tanítónéni kérem, a macskánknak két kommunista kismacskája született.
- Zsuzsikám, nem öt???
- Tanárnő kérem, azóta háromnak kinyílt a szeme!

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2010.09.16. 18:02:18

@Mormogi Papa:
Na most jövök
én a gonosz kiss kekec

Hovátüntetted a testament végéről a fogfájást? He???

"J'aurai plus jamais mal aux dents"

Tudom tudom, de akkor is, az ember akár örülhet is hogy vége az életének soha és többet fogfájás.

Van néhány felvételem, a lányomtól kapott válogatás, most ő az egyetemközi francia mittudomén - soha nem tudom megjegyezni miféle intézmény valamilyen micsodája.
Megpróbálok tőle szerezni Brassenseket, mert ez itten az enyim már elég szőőr.
És bocsájtcsa meg nekem a szerző és a kommentelő kompánia e kétes okoskodást.
Ü:
Insz...

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2010.09.16. 18:23:01

Elfeletettem elmenteni az újabb szösszenetemet:

Köszönjük MPP, én mindenképpen köszönöm a postot.
Azt is megtudhattam belőle, hogy Georges Marchais - kinek mond ez a név valamit?
szóval amikor akommunista párt vezetőjét azzal támadták gonosz reakcisok, hogy bezzeg a háború alatt német hadigyárban dolgozott, hát azt valószínüleg ős sem jókedvéből tette.
Elmehetett volna maqui-nak, nem tudom miért nem tette.

@Gasper:
Montand párttag volt - igaz kilépett a budapesti balhé miatt.
Sartre halálakor a 168 óra elsiratta és volt képük a nagy művek felsorolása után hozzátenni, hogy a Piszkos kezek-et, Les mains sales - t az író később megtagadta.
No persze a kommunista párt ide oda lötyögéséről szólt a dráma gyilossággak stb...
És akkor még az Mszp nem is létezett
Ü:
Insz...

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2010.09.16. 19:31:56

@inszeminator: Egy korábbi fordítás-kezdeményben, változatban benne volt, hogy "A fogam többé soh'se fáj..." - de aztán kiesett.
Ahogy a "fosse commune"-t se szó szerint tolmácsoltam, tömegsírnak, illetve közös sírnak.
Egyébként erre az urra gondoltam:
fr.wikipedia.org/wiki/Louis_Aragon
Roger Nimier (?) azt mondta róla: Ő az egyetlen ember, aki képes az FKP (PCF) Központi Bizottságának az ülését végigülni - rózsaszín szmokingban."
Az is megérne pár szót, miért éppen Leo Ferré énekelte a verseit - aki viszont nyíltan anarchista volt - s nem abból a joviális-megbocsátó és elnéző fajtából, mint jelen posztom hőse...

Bell & Sebastian 2010.09.17. 00:57:30

@Mormogi Papa:
Ennél a stációnál bár kiestem -nem beszél fracúz- de ezért a poéntért megérte visszanézni. :)

üdv.: sóbálvány

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2010.09.17. 08:37:47

@Bell & Sebastian: A poént magam is találtam :-)
Ne feledd, hogy a Wiki némileg értelmes(ebb) fordítóként is működhet - átválthatsz más nyelvre, ha ott is megvan a címszó. Az egyes tartalmak néha csak fordítások - főként angolból, ott van a legtöbb szócikk - de néha egészen eltérnek egymástól.
Részemről már csak azért is átfutom néha (még az ismeretlen nyelveket is), mert lehet, hogy egészen más illusztrációkba botlom.
Ám előfordul, hogy több nyelv használ egy feltöltött képet - ez pl. a kép címéből is kiderül.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2010.09.17. 09:12:41

@Mormogi Papa:

"Roger Nimier (?) azt mondta róla: Ő az egyetlen ember, aki képes az FKP (PCF) Központi Bizottságának az ülését végigülni - rózsaszín szmokingban."

Ez óriási, megvan a napom poénja, ezen fogok egész nap vigyorogni.

A "Cohabitation" idején találtam Marchais mesterről egy karikatúrát, talán a Liberationban?

Aprócska sátorból hasal kifele, a sátor csúcsán kalózlobogó, az arckifejezése sokatmondó. a szöveg

Cohabitation?! - a mon cul!

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2010.09.17. 12:09:48

A zöld frakk kétségtelenül jobban öltöztet :-)

Én az "Canard Enchainée" című lap elején láttam egy emlékezetest:
"Monsieur Chirac a remanié ses cabinets." Azaz átalakította a kabinettjét. A rajzon mindenesetre csak két nadrágos-cipős lábszár áll ki egy vécécsészéből...

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.09.17. 18:53:04

szálü!
hogy én hogy utálom a franciákat! pedig az egyik dédapám az volt.
de ezt jó volt olvasni ám!

bbjnick meg addig nem jött a találkozóinkra, míg teljesen el nem tűnt a neten, vagy netről, vagy nem is tudom.

ja! és igen, lehetne valami összeröff hamarost. október, gasper, hol van az? kell ennél szomorúbb, mostohább idő? pont jó lenne most is. :)

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.09.17. 18:55:28

@Grift: igaz, nekem szinte bármikor klappol. Akár az októberi szeptemberben is.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2010.09.17. 20:39:03

@Grift: @Gasper: @inszeminator:
Uraim, a mostani hétvégétől eltekintve állok rendelkezésükre :-)

Grift úr, bbjnick állítólag azért nincs jelenleg, mert összeomlott a pécéje...
Nem találom, de Csutakaszürkeló írta.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.09.18. 11:51:48

@Mormogi Papa:

szerintem bbj annyi helyre mentette le a kötcsei beszédet és annak bbj.i criticait, hogy a gép kiszenvedett! :)

urak, akkor jövő hét? mailben egyeztessünk?

fiam · http://csajszinene.blogspot.com/ 2010.09.20. 18:55:32

Mormogi, jöttem tanulni :)
Most mindenki csukja be a fülét-szemét, csak a Tiéd maradjon nyitva. Ha esetleg a többieké, akkor elöljáróban csak annyit, hogy tudatlan, tanulatlan stb. vagyok, ami az alábbiakból ki fog tűnni, de legalább az is, hogy ennek tudatában vagyok. Nos:
Egy kedves ismerősöm német-orosz szakon járt a főiskolára, fél-fél évig volt Leipzigban és valahol a Szovjetunióban. Nem emlékszem már rá tényleg, hogy Moszkvában-e, talán, de elmentek Leningrádba is (milyen fura most ez így). A lényeg úgyis az, hogy onnan, a Nagy Fehérségből hozott jónéhány kék műanyag lemezt, köztük Adamo-t is. Két dal tetszett nagyon, az egyiket megtaláltam a youtube-on, a másikat sajnos nem.
És nagyon-nagyon szép orosz népdalokat hallgathattunk és levelezhettünk is légipostával és csomagokat is lehetett küldeni, duplán, mert a vendéglátókkal illett megosztozni...
Tehát nekem a francia sanzon, az a közismert költők, és Edith Piaf, Aznavour, Becaud, Mireille Mathieu, Juliette Greco, nagyjából ők jutnak eszembe.
De még így is szép :)
Köszönöm a posztot, Mormogi!

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2010.09.21. 08:30:25

@fiam: Piafot nagyon szeretem én is. Kevesen tudják, de a sok róla készült film között van egy, ami pár napot forgatott nálunk is. A film címe: Édith et Marcel. Bizonyos Claude Lelouche követte el. Nem meglepő módon a már meglévő (és még sokszor felhasznált), a filmben hadifogolytábort 'alakító' barakkok között dolgoztunk. Rekkenő hőségben. A statisztéria jó része a Honvédség kötelékében szolgált éppen. Negyven fokos meleg, a kiirtott növényzet miatt szállongó por... A nap tizenkét óra forgatás hosszú volt, előtte ruha, smink... és amikor a nap leszállt, jött a slusszpoén: a táborparancsnokság (a nem franciák :-) kitolásból kiállítja a foglyokat a zuhogó esőbe...
Emlékezetes volt még Lelouche híres kézikamerás munkamódszere - a Jancsói 'hosszú snitt' egy változata: felült a kráhnra, fentről indulva felvétel közben leengedték, ott lábra állt (közben két fahrtos ugrott a helyére, hogy az ellensúly fel ne csapja a kart, mert akkor a kráhnos röpül...) és begyaloglt a barakkba, ahová a szereplők is bementek, felment velük egy kis lépcsőn a színpadra és kifordult a közönségre... Mindezt modern Steadycam nélkül... Itt:
www.imdb.com/title/tt0085477/combined
Piaf szerelmesét, a híres boxbajnok Marcel Cerdan-t a fia, ifjabb Marcel Cerdan játszotta - hát... Viszont Jean Boffety operatőri munkája lenyűgöző volt. A Lelouch diktálta iszonyatos tempóban ő szerényen félrehúzódva, szinte titokban végezte a munkáját, de mindig készen volt felvételre, és a képek se lettek rosszak. Szinte hihetetlen.

fiam · http://csajszinene.blogspot.com/ 2010.09.21. 11:05:39

@Mormogi Papa: Nem csoda, ha szegény Piaf ivott és talán kábítószerekhez is nyúlt. Ahogy olvasgatom, ez a Marlene Dietrich nem lehetett semmi. Az önéletrajzi könyvében az olvasható, hogy ő próbált segíteni Piafnak/Piafon, erre az derült ki, hogy Romy Schneidernek pont ő vitt kábítószert. Ezek után logikus azt gondolni, hogy talán Piafot sem leszoktatni akarta. Vagy nem?
Tragikus sors. Nem Dietrich-é...

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2010.10.24. 21:17:13

a za zigasság, hogy én Brassens-nel csak Moustaki révén találkoztam. őt még hellyel-közzel megértem egy olvasás után, meg sokkal melodikusabb. brassens-től a banc public volt amit először hallottam -hú de odavág (göndoltam) - elkezdtem olvasni, még meg is érteném, de érzem; nem csak a nyelvtudás hiányzik. más karizma, más témák, más előadásmód, de a sodró lendület még a melancholiában is átsüt. ha nincs olyan dinamika, pótolja a révület.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2010.10.25. 09:01:33

@vero: Azt azért ne felejtsük: Moustaki nem az anyanyelvén szerezte "dalainak azt a részét, mely túlnyomónak mondható". Ezért, s kiejtésének tanult tisztasága mián is érthetőbb a külföldi deákok számára :-) Melodikussága is igaz - de igaz az is, hogy a mediterrán hangulat mindig átsüt rajta. Ez érthető és félreérthető egyszerre. Les amis:

"je voudrais mes amis vous offrir à ma table
les meilleurs vins les meilleures nourritures
du tabac parfumé des herbes délicates
et des liqueurs aux couleurs enivrantes

les filles qui seraient parmi nous seraient belles
prêtes à offrir out un lit de tendrese "

Ez maga a mediterráneum, az adakozás boldog révülete - amit másnapra tán megbán, de sosem sajnál a vendéglátó :-)

Minden igazi chansonnier olyan erős egyéniség, hangja annyira felismerhető, hogy arra a mai, gépileg gyártott popvilágunkban szinte nincs is példa...

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2010.10.25. 09:02:45

Utolsó sor helyesen:

"tout un lit de tendresse"

Elnézést, túl hamari volt a gépelésem :-)

susztertangó 2010.12.22. 15:28:22

Off. Kedves Mormogi Papa!

Még mindíg borzongok, "a nagy ércló körme csattog" ha olvasom, minden második szökőévben.
St.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2010.12.25. 05:24:24

1. Istengyermek, kit irgalmad
Közénk lehozott,
Angyaloknak énekével
Néked áldozok
Terjeszd fölém kezedet,
Hogy az Istenszeretet
Töltse el ma szívem, lelkem,
Jászolod tövén.
2. Bár nem látom gyermekarcod
Szent vonásait,
Hiszem mégis rendületlen:
Hogy már Te vagy itt.
És mosolygón fölfogod
Könnyemet, amit hozok
Ajándékul jászolodnak
Trónusához én.
3. Istengyermek, nézd szívemnek
Forró vágyait:
Boldogságot adni másnak
Nincs hatalma itt,
Csak Tenéked, Istenem.
Ó, ha arcod megjelen
Áldott ostya szent színében,
Boldog vagyok én.
4. Betlehemi csillagodat
Ragyogtasd nekem,
Ki e sötét lelki éjben
Jászlod' keresem!
Add hitemnek fényedet,
Akkor biztosan megyek
S meg nem állok, míg a trónod
El nem érem én.
5. Szentségházad jászolához
Állok ôrnek én,
Hogy ne bántson senki Téged
Már e földtekén.
Ó ha Téged sértenek,
Én szívembe rejtelek
S menedéket adok Néked
Mindhalálomig.

www.ppek.hu/k44.htm

Áldott, békés Karácsonyt kívánunk!

ü
a magyarido.blog.hu csapata

Tehetetlen Dodó 2010.12.25. 21:23:27

@bbjnick: Látom, ide is elküldted ezt a szép, régi éneket!

Áldott, békés Karácsonyt mindenkinek!!

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2010.12.25. 21:30:28

Néktek is Feleim - akinek még nem kívántam se privatim, se blogoszferikusan :-)