2022.03.16. 18:21
Risi Necesse est
Béke idején, ha nagyobb nyugalom uralkodik, valahogy kevesebb vicc születik. Talán másmilyen múzsák veszik át a szerepét. Ám rögvest változik a helyzet, ha a nyugalom megzavarására alkalmas lelkiállapot áll be.
Nincsen ez másképpen ma sem, csak a szóban mesélt tréfák helyébe az elektronikus lépett.
„Az interneten fegyverré válik a humor.” - írja egy francia napilap. Példákat is közöl - ám én inkább visszanyúlnék régebbi forrásokhoz.
Mi magyarok aztán igazán tudjuk, hogy ez egyáltalán nem újdonság — ha a hordozó közeg sokat változott is idővel.
Az 1947 utáni tréfákat talán jobban ismerjük — részben magunk is hallhattuk őket élőszóban — ha a mesélő «megbízható» (leginkább családi) környezetben volt.
Ám menjünk kissé távolabbi korba; lássuk, hogyan viccelődtek régen, hogyan tették elviselhetőbbé az elviselhetetlent… Hozzánk időben közelebb így hangzott egy tréfa 44’ telén:
- Mit szól, kedves szomszéd, hogy már megint milyen bombás éjszakánk volt!
--- O ---
Idézzünk egy még korábbi klasszikust: Vadnai urat a helyzetről. Kezdem a könyvbéli előhanggal:
Ennek lehet négy éve.
Genfben, nem tudom hányadszor ült össze a békekonferencia. Gondoltam írni kéne erről egy kis tréfát, ahogy két pesti polgár elképzeli a békecsinálást. A téma megvolt, most már csak két pesti hangzású név kellett. Felütöttem a telefonkönyvet, behunyt szemmel ráböktem a ceruzámat és ahol eltaláltam ott az állt:
Hacsek…
Aztán megint böktem és ez volt a Sajó.
Így születtek.
Valóban „így születtek” ? Ámbár ez nem is fontos. Ami az: hátborzongatóan aktuálisnak tűnik néhány részlet. Persze mutatis mutandis – „Csak a hely, az idő és a szereplők változtak”.
Vegyük például a legelső asztalfoglalást (a korabeli kiadás helyesírását megtartva):
(Ez a kis beszélgetés történik egy pesti kávéházban, ahol az egyik asztalnál újságba temetkezve ül Hacsek és várja az ő okos barátját, Sajót.)
Hacsek (olvas): A japánok borzalmas hatású bombákkal pusztítják Sanghait. Ezer újabb kínai halott. Csing-Csang kínai tábornok óriási hadsereggel nyomul előre… (A kanállal zörög a poháron.) Pincér!…
Pincér (jön): Tessék, Hacsek úr!
Hacsek: Mondja, Józsi, meg tudná mondani, mióta van háború Kína és Japán között?
Pincér : Nincs háború, kérem!
Hacsek: Nincs? Itt olvasom, hogy agyonbombázzák szegény kínaiakat? Ez nem lenne igaz?
Pincér : Igaznak igaz, de mégsincs háború… A legnagyobb béke van köztük.
Hacsek: Béke?… Hát akkor miért ölik a japánok a kínaiakat?
Pincér : Ó, az semmi!… Ez csak kedves figyelem a japánoktól!… Ők csak meg akarják mutatni a kínaiaknak, ha Isten ments háború volna köztük, akkor így nézne ki!…
Hacsek: Ez tényleg aranyos tőlük…
--- O ---
Meg kell mondjam, a sírva nevetés még csak nem is itt kezdődött — és sajnos nem is itt végződött …
Vegyünk egy esetet, ami (mondjuk) valamikor 1915-ben történhetett …
A falu főterére (tudjuk, ahol a templom, a kocsma meg a bíró ház-hivatala oly békésen megárul egy gyékényen) kiáll a Kisbíró, megveri a dobját mint illik és szokás, s amint a falu apraja-nagyja összegyűl, emelt hangon kikiáltja:
- Közhírré tétetik! A legutolsó hadijelentés szerint: A tegnapi napon csapataink nagy győzelmet arattak. Visszaverték az ellenséges támadást oly sikerrel, hogy halottjuk több mint száz fő; ejtettünk 48 foglyot; két üteg és nyolc gépfegyver esett zsákmányunkul; s jelentős mennyiségű kézifegyver, lőszer, élelmiszer és egyéb hadianyag foglaltatott le.
Az egyik atyafi fészkelődik, hallgat egy sort, majd nagy nehezen mégiscsak nekiveselkedik a szónak:
- Aztán mondja kend, mik a mi veszteségeink?
A kisbíró erre kackiásabbra pedri a bajszát – addig is jobban meggondolva a választ– s feleli:
- Hja fiam, aztatat odaát dobolják…
--- O ---
De hátrálhatunk még az időben jócskán. Mit is írt — jóval komolyabb hangnemben — valamikor jó Arany Jánosunk?
CIVILIZÁCIÓ
Ezelőtt a háborúban
Nem követtek semmi elvet,
Az erősebb a gyengétől
Amit elvehetett, elvett.
Most nem úgy van. A világot
Értekezlet igazgatja:
S az erősebb ha mi csinyt tesz,
Összeűl és - helybehagyja.
--- O ---
Félreértés ne essék, a „helybenhagyás” itt nem ’elpáholást’ jelent, hanem rábólintást, megengedést – esetleg egyetértést, cinkosságot. S figyeljük meg, micsoda keserűen cinikus a címadás!
--- O ---
De mi volt időközben? Nevettek-e az emberek a kezdetben csak "Nagy Háború" néven emlegetett 14-18-as idején?
Nagyapámnak, feltehetően a Pesti Napló hű olvasójaként évente pár ízben meghozták az aktuális Albumot. 1915-ben ez a Pesti Napló kiadásában megjelent Háborús Album volt... Az Album első néhány lapja naptárszerűen sorolta fel az eseményeket - 1914 július 23-tól 1915 március 22-ig. Ebből idézek:
1914 július 23: Giesl osztrák és magyar követ a szerb kormánynak ultimátumot nyújt át, amely a trónörökös-pár gyilkosai ellen indított vizsgálat eredményére való utalással magyarázatot és elégtételt kér Szerbiától.
1914 Július 24: Oroszország kijelenti egy kommünikében, hogy Ausztria-Magyarország és Szerbia konfliktusa esetén ő sem lehet semleges.
1914 Július 25: Délután 3 órakor a szerb hadsereg elrendeli a mozgósítást. Hat óra előtt pár perccel Pasics miniszterelnök ki nem elégítő feleletet ad követünknek. Giesl fél hétkor elhagyja Belgrádot. Nálunk is elrendelik a részleges mozgósítást.
1914 Július 26: Joanovics bécsi szerb követnek kiadják az útlevelet.
1914 Július 27: Temeskubinnál megtörténik az első tüzelés. Szerb csapatok dunai hajókról rálőnek csapatainkra, de a mieink hamar elhallgattatják őket. A külügyminisztérium memorandumot küld a nagyhatalmakhoz, amelyben leleplezi a szerb összeesküvők bűnszövetkezetét.
1914 Július 28: Ausztria és Magyarország megüzeni a háborút Szerbiának. A király manifesztumot intéz népeihez. - Vilmos császár visszatér északi útjáról.
(Wladimir Giesl von Gieslingen belgrádi osztrák–magyar követ)
--- O ---
És így tovább... Na de hol itt a tréfa? Az első 12 lapot követő lapokon, hogy azt a vagy 200 lapnyi fényképalbum kövesse. (A kötet végén egy 15 lapos értekezés áll "Ami új a háborúban" címmel.)
Jöjjenek hát a - néhol aktuális, néha idejétmúlt - képi humorok. Jegyezzük meg rögtön, hogy a képszerkesztő egyformán válogatott a hadviselő felek lapjaiban közölt képes tréfákból: van itt angol, német, francia és olasz lapokból ollózott egyaránt.
Nem is szaporítom a szót... alább láthatóak a képek.
--- O ---
Az album eztán következő lapjain már fényképek sorakoznak, a nagyméretű lapokon legalább két-két fotó, néha több is. Ide másolok párat az elejéről, a korabeli képaláírásokkal együtt.
Figyeljük meg a feliratokat a vagonon.(Korabeli írásmód szerint 'Waggon") Az "Abzug muszka"akkori megfelelője a "Ruszkik haza" plakátnak... (Hja, még tudták németül írni:-P)
A kezdeti vidámságra azután jő a kijózanodás - bár akit hazahoztak sérültként, még viszonylag jól járt...
Útban hazafelé
--- O ---
Később talán még folytatom.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Hobbiszakács · http://hobbiszakacs.blog.hu 2022.03.17. 06:52:53
Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2022.03.17. 08:49:19
A politikai humor
1945-1948
Reflektor Kiadó - 1989
(Azt azonban nem tudom, hogy abban az évben mikor jelent meg :-P)
α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2022.03.17. 11:00:57
Köszönjük szépen ezt az összeállítást!
Ezek szerint több mint száz év alatt sem változott sokat az ember... :-(
Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2022.03.17. 15:17:17
Pontosan erre utaltam.
Sokat gondolkoztam rajta, de végül csak beraktam a Vadnai idézetet; noha tudom: van blogfeleink között olyan, aki nem szíveli.
Viszont az idézett rész nagyonis ide illik.
A kávéházi kabaré műfajt nem ítélem el, sőt. A napi szinten reagálása a politikai - társadalmi eseményekre olyan "elkötelezett" művészeket kíván, akik ténylegesen estéről estére ott vannak a színpad mögött s ha történt említésre mondó dolog a nap folyamán (akkor éppen "csak" figyelték) azt rögtön poénra váltják. A színészeknek pedig "együtt kel élniük a változtatásokkal" - mint a filmesek szokták mondani.
Valóban, 100 év sem volt elég - de miért lett volna? Hiszen a politika és harctéri folytatása sem változott - maradt olyan, mint volt. Ilyen volt az antik Rómában is; ilyen a Fáraók egyiptomában és a mózesi időkben, a sumérok, aztékok, tolmékok idejében sem volt másként - legfeljebb a hírek terjedése volt lassabb, mivel nem állt rendelkezésükre modern (tele) kommunikáció.
Mint a posztban is írtam:
"Csak a hely, az idő és a szereplők változtak" - ez valójában idézet a SciFi -nek álcázott politikai pamfletből :-)
α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2022.03.17. 15:56:42
Vagy ahogy a kedvenc sci-fi sorozatomban, a Battlestar Galacitca-ban mondják:
"All Of This Has Happened Before And Will Happen Again"
Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2022.03.18. 07:40:13
I hope not again...m
Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2022.03.30. 10:08:46
A kávéházi kabaré műfaja leginkább a Commedia dell’arte rokona...
Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2023.01.24. 12:18:23
Nem szándékozom részletesen felsorolni, vagy indokolni távollétem indokait - legyen elég annyi, hogy számosak.
Ráadásul nehézségeim akadtak a belépéssel (az operációs rendszerem régi a bloghunak) - még kommentelni is csak ritkán sikerült.
Nem engedett be a BloGrincs, de nem mondta: miért - néha ráaxásképpen még a "belépek - regisztrálok" virtuális nyomógomb-párt is mexűntette...
Legutóbb hozzászólt: